Medián, Nézőpont és a Tisza kétharmad

A múlt hét elején a Partizán modellreviziója után még arról írtunk, hogy kezd letisztulni a kép a választási esélyekkel kapcsolatban. A megjelenő kutatásokban akkor nem volt már hetek óta nagyobb változás, Bódi Mátyás a Telexen 300-400 ezer rejtett Fidesz szavazóról beszélt, és a Tisza kétharmad valószínűsége minden modellben 15% alatt volt - az ellenzéki párt alkotmányozói többségének nálunk volt a legmagasabb az esélye 13%-os értékkel.

Azóta kijött egy újabb Medián szám, ami további brutális erősödést jelzett a Tisza javára. A pártot választók között 20%-os előnyt jelez a Medián, ami már nagy valószínűséggel kényelmes kétharmadot jelentene az új parlamentben. Mint korábban írtunk róla, a Tiszának kétpárti parlament esetén várhatóan 17% országos listás előny kell a kétharmad eléréséhez, bejutó kis párt esetén pedig 18,5%.

Érdekes módon nem mindenhol látják ugyanígy a helyzetet: időközben a Nézőpont is publikált egy kutatást, náluk már zsinórban ötödik alkalommal változatlanul 5% a Tisza hátránya a Fideszhez képest.

Lehet-e hinni a Mediánnak? Egyrészt a Medián híres arról, hogy hajlandó a konszenzustól eltérni, és ez már többször be is jött nekik. Az elmúlt két parlamenti választáson ők adták a legpontosabb becslést, ráadásul 2018-ban nem kevesebb mint 10%-kal tértek el a többi kutató átlagától. Ugyanakkor a 2024-es EP-n 6%-kal túlbecsülték a Fideszt, és az ő előrejelzésük volt a legrosszabb az általunk követett intézetek között a Nézőponttal holtversenyben.

A helyzetben az az érdekes, hogy a Nézőpont is a pontosabb közvélemény-kutatók közé tartozik, és ők is többször alulbecsülték a Fideszt: az elmúlt két parlamenti választáson átlagban több mint 10%-kal.

Általában a statisztikusok szeretnek a lehető legtöbb adatpontra támaszkodni, mert nagyobb minta esetén nő az előrejelzés pontossága. A magyar választási előrejelzések esetén sajnos nem ilyen egyszerű a helyzet. A múltbeli választásoknál azt látjuk, hogy a legtöbb közvélemény-kutató sokszor egy irányba, hasonló mértékben tévedett, tehát egy újabb adatpont csak megerősiti a hibát ahelyett hogy csökkentené. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy a közvéleménykutatók egymást követték vagy hogy akár összejátszottak: az országos eredmény megbecsléséhez rengeteg szubjektív döntést kell hozni, például arról, hogy hogyan milyen feltételezésekkel becsüljék meg azoknak a szavazóknak a viselkedését, akik nem válaszolnak a kérdésekre.

Török Gábor arról írt, hogy a jelenlegi Medián és Nézőpont közötti különbség módszertannal nem magyarázható. Bár valóban óriási a két párt megítélésében a különbség a két intézet között, de ha a végeredmény a Tisza győzelmével zárul a 0 - 18%-os tartományban, akkor még mindig pontosabb lesz összességében a kutatók előrejelzése, mint amit a 2022-es választásokon láttunk: ebben a tartományban az összes kutató eredményén számolt gyökös átlag négyzetes hiba (RMSE) kisebb lenne, mint a 2022-es 12.1%os érték. De a következő ábráról az is látszik, hogy ha nincs lényegi változás a közvélemény-kutatások számaiban, akkor biztos rosszabb lesz 2026-ban az átlagos hiba, mint az előző két EP választáson. A Medián mostani előrejelzése 1%-os Tisza listás előny alatt bukna meg egy 99%-os konfidencia intervallummal számolt T-teszten, míg ugyanez a Nezőpontnál 14%-os Tisza győzelem felett történne meg.

Végül, de egyáltalán nem utolsósorban frissítettük a megszokott táblázatokat az öt valószínűségi előrejelzést publikáló szakértőtől. Török Gábor kivételével mindenki frissített a számain az elmúlt egy hétben. A Partizánnál 20% fölött van a Tisza ⅔-ad valószínűsége, és nálunk is majd 18%-ra emelkedett ugyanennek az esélye.