Ellenzéki győzelem vagy Fidesz 2/3?
2022. március 25.
Ahogy közeledik április 3, úgy hallunk egyre több erős mondást az elemzőktől (legutóbb pl. Mérő László fejtette ki – számításunk szerint tévesen –, hogy Fidesz biztosan nem szerez 2/3-ot). És ugyan 2 héttel a választások előtt a közvélemény-kutatások átlaga szerint Fidesz-KDNP vezet 4.5%-kal (ld. a Vox Populi számítását), a felméréseket közelebbről megnézve kiderül, hogy a választások közel sem tekinthetők lefutottnak:
- Egyrészt a közvélemény-kutatásoknak, illetve az azokból számított átlagoknak is van hibája: A fivethirtyeight.com számítása alapján még az Egyesült Államokban is 3% volt a közvélemény-kutatási átlagok hibája az elmúlt 25 év elnökválasztásait nézve. Ráadásul az orosz-ukrán háború miatt a helyzet itthon a szokásosnál is ingatagabb.
- Másrészt míg a közvéleménykutatások alapvetően a listák támogatottságát mérik, a választás eredménye nem listán, hanem az egyéni körzetekben fog eldőlni, ahol minimális szavazatkülönbség nagy mandátumbeli különbséghez vezethet. Adott esetben pl. 25 ezer jól irányzott szavazat 16 mandátumnyi, azaz 8%-al több mandátumot is szerezhet egy adott pártnak. Viszont ugyanez a 25 ezer szavazat az országos listán fél százalékot sem jelent, tehát a közvélemény-kutatásokban kerekítési hibának számít, azaz nem jelenik meg.
Vannak Magyarországon csatatér-körzetek?
2022. március 8.
Az Amerikai Egyesült Államokban az elnökválasztások kapcsán megszokott dolog csatatér-államokról beszélni. De vajon mennyire lehet ezt a közelgő magyarországi választásokra alkalmazni?
A tengerentúlon a verseny néhány szoros államban dől el: az ottani választási rendszer szerint az adott államot nyerő jelölt az állam összes elektorát megkapja, és végül a választást a több elektorral rendelkező jelölt nyeri. A kampány nagy részben ezekre a csatatér-államokra koncentrál, és összességében kicsi országos szavazati különbség az elektorok között nagy különbséget jelenthet attól függően, hogy mi ezeken a kulcsfontosságú helyeken az eredmény.
Mivel az áprilisi magyarországi választásokon idén 2006 után először ismét kétpólusú verseny lesz, és mivel a magyar választási rendszerben szintén az egyéni körzetekben lejátszott párharcok határozzák meg a végeredményt, az itthoni közbeszédben is gyakran hallani csatatér-körzetekről.
Az egyéni körzetekben fog eldőlni a 2022-es választás
2021. szeptember 24.
Az őszi előválasztásokon az ellenzéki szavazók kiválasztották a közös miniszterelnök-jelöltet, és a 106 egyéni körzetben induló képviselőjelöltet. A kétfordulós miniszterelnök-jelölti csatát kísérte a legnagyobb figyelem, viszont nem túlzás azt állítani, hogy a 2022-es választások kimenetele szempontjából az egyéni képviselőjelöltek szerepe lesz döntő:
- A parlamenti mandátumok 70%-a az egyéni jelöltekre adott szavazatok alapján kerül kiosztásra. Egy győztes egyéni jelöltre leadott szavazat átlagos értéke 3.5-szerese az országos listás szavazatoknak.
- Egyéni körzetekben kevés szavazat nagy hatást tud elérni. Országos listán egy mandátumhoz 93 ezer szavazat szükséges. Egyéniben a legszorosabb körzetek általában pár száz szavazaton múlnak: 93 ezer “jól irányzott” szavazat nagyjából 30 körzetet, azaz az összes körzet majd egyharmadát billentené át.
A választási rendszer
2021. december 9.
Az országgyűlés szerepe
A magyar állam legfőbb hatalmi szervezete az Országgyűlés. A hatalmi ágak, köztük a végrehajtó hatalom, az igazságszolgáltatás, és törvényhozás egymáshoz való viszonyát az az Alaptörvény határozza meg.
Az Országgyűlés Magyarországon végső soron az összes hatalmi ág felé nő:
- Az Országgyűlés alkotja meg a törvényeket, köztük az ország alkotmányát, az Alaptörvényt is.
- Az Országgyűlés jelöli ki a Kormányt, amely a végrehajtó szervezeteket irányítja.
- Az Országgyűlés választja a legfőbb ügyészt és az alkotmánybírákat, ezáltal az igazságszolgáltatásra is nagy hatással van.
Az Országgyűlés, az a parlament létszáma 199 fő, melyet négy évente választunk újra. A legtöbb döntéshez, köztük kormányalakításhoz egyszerű többség, azaz 100 szavazat kell. Alkotmánymódosításhoz, illetve a sarkalatos törvények módosításához ⅔-os többség, azaz 133 szavazat szükséges.