Az egyéni körzetekben fog eldőlni a 2022-es választás

2021. szeptember 24.

Az őszi előválasztásokon az ellenzéki szavazók kiválasztották a közös miniszterelnök-jelöltet, és a 106 egyéni körzetben induló képviselőjelöltet. A kétfordulós miniszterelnök-jelölti csatát kísérte a legnagyobb figyelem, viszont nem túlzás azt állítani, hogy a 2022-es választások kimenetele szempontjából az egyéni képviselőjelöltek szerepe lesz döntő:
  • A parlamenti mandátumok 70%-a az egyéni jelöltekre adott szavazatok alapján kerül kiosztásra. Egy győztes egyéni jelöltre leadott szavazat átlagos értéke 3.5-szerese az országos listás szavazatoknak.
  • Egyéni körzetekben kevés szavazat nagy hatást tud elérni. Országos listán egy mandátumhoz 93 ezer szavazat szükséges. Egyéniben a legszorosabb körzetek általában pár száz szavazaton múlnak: 93 ezer “jól irányzott” szavazat nagyjából 30 körzetet, azaz az összes körzet majd egyharmadát billentené át.

Egyéni szavazatok: a mandátumok 70%-át határozzák meg

A parlament létszáma 199 fő: 106 egyéni körzet van és 93 listás mandátum, azaz a mandátumok 53%-a egyéni mandátum és 47%-a listás. Viszont a listás mandátumkiosztásnál az egyéni szavazatok is számítanak a kompenzációs rendszer miatt. Az egyszerűség kedvéért első körben a számolásnál tekintsünk el a határon túli levélszavazatokról és a nemzetiségi mandátum hatásáról, illetve a parlamenti küszöböt el nem érő pártokra adott szavazatoktól.

Ha a 2018-as eredményekből indulunk ki és feltesszük hogy minden körzetben egy kormánypárti és egy ellenzéki jelölt csap össze, akkor van nagyjából 5.3 millió egyéni és 5.3 millió listás szavazat. Az 5.3 millió egyéniből 3 millió a győztesre és 2.3 millió a vesztesre szavaz. Kétpólusú küzdelem esetén a kompenzációs szavazatok száma megegyezik a győztes jelöltekre leadott szavazatok számával, hiszen 2.3 millió veszteskompenzációs és közel 700 ezer győzteskompenzációs szavazat van. Tehát mondhatjuk azt, hogy 3 / (3+5.3) x 93 ~= 33 listás mandátum az egyéni szavazatokból jön, és összességében 139 mandátum, azaz a parlamenti helyek 70%-a származik az egyéni szavazatokból.

A részletes számítás, mely a határon túliak levélszavazatát és a nemzetiségi mandátum hatását is tartalmazza, az alábbi ábrán látható. Érdekesség, hogy egy győztes jelöltre adott egyéni szavazat súlya 3.5-szerese egy bejutó pártra adott listás szavazaténak: előbbinél átlagban 27 ezer szavazat után jár egy mandátum, míg az utóbbinál 93 ezer. Mivel egy bejutó párt vesztes jelöltjéért is jár egy kompenzációs szavazat, egy ilyen szavazat értéke megegyezik egy bejutó pártra adott listás szavazattal. A kedvezményes nemzetiségi listáról szerzett mandátum súlya a 2018-as eredményeket figyelembe véve megegyezik az egyéni győztes szavazat súlyával, de ez a súly a pontos szavazatok számától függően sokat változhat.

Egyéni körzetek: kevés szavazat, nagy hatás

Az alábbi ábrák az Összefogás illetve a Fidesz előnyét mutatják a 106 egyéni körzetben. A legszorosabb körzetekben párszáz szavazaton múlik egy-egy mandátum sorsa. Amíg listán 93 ezer szavazat kell egy mandátum megszerzéséhez, addig a Fidesz 28, míg az ellenzék 34 egyéni körzetet tudna átbillenteni 93 ezer szavazat segítségével, ha a 2018-as választások eredményéből indulunk ki és feltételezzük, hogy az akkor ellenzéki szavazók mind a közös listára szavaznának. Természetesen a valóságban nem lehet ilyen jól célzott kampányt lefolytatni, már csak azért sem, mert előre nem lehet biztosan tudni, hogy pontosan melyek lesznek a szoros körzetek. Viszont ez is megmutatja, hogy mennyire fontosak a jó egyéni jelöltek a végeredmény szempontjából.