A 2022-es választás estéjén az ország egy része dermedten nézte a képernyőt: a közvélemény-kutatók szoros versenyt jósoltak, a valóság pedig egy újabb Fidesz-kétharmad lett. 2026-hoz közeledve a számok ismét repkednek, és a zavar most talán még nagyobb.

Az utóbbi hetekben heves vita folyik a választási esélyekről: Török Gábor szerint 47% a Fidesz győzelmi esélye, míg Kovalcsik Tamás (Partizán / Adatpont) szerint ez mindössze 14%. A két szám között több mint háromszoros a különbség. Hogyan lehetséges, hogy az egyik szakértő sima kormánypárti sikert, a másik pedig szinte biztos Tisza-győzelmet olvas ki? Mik a valós esélyek?

A MostVasárnap.hu szerkesztőségénél készítettünk egy modellt, ami a közvélemény-kutatások eredményei alapján kiszámolja a választási esélyeket. A kapott valószínűségek tekintetében nagyjából szinte pontosan félúton vagyunk a Partizán és Török Gábor becslései között.

Nagy előnye a módszerünknek, hogy nem csak előrejelzést ad, hanem segít értelmezni és a jelenlegi közvélemény-kutatásokhoz viszonyítani Török Gábor és a Partizán számait is. Ez utóbbi nem egyszerű feladat: Török Gábor saját módszerét ködszurkálásnak nevezte és egy darts-ot dobáló majomhoz hasonlította. A Partizán modellje mögött egy bonyolult Monte Carlo szimuláció áll, azaz számítógépen vélhetően sokezerszer kiszámolta a választási eredményeket – véletlenszerű változókat változtatva és ezeket összegezte. Az egyik modell túl egyszerű, a másik túl bonyolult – önmagukban kevés támpontot adnak az értelmezéshez. Mi segítünk ebben is.

A modellünknek három bemeneti paramétere van. Ezt úgy is el lehet képzelni, mint egy vezérlőpultot, amin a következő három csúszka van:

Megnéztük a Partizán és Török Gábor jóslatait is, és elkezdtük „visszafejteni" (kalibrálni) őket. Addig tekergettük a saját modellünk bemeneti értékeit, amíg hajszálpontosan (1%-os hibahatáron belül) ugyanazt az eredményt nem kaptuk, mint ők.

A következő ábra jól mutatja az egyes modelleknek megfelelő eloszlásokat, és azt hogy milyen országos listás különbség szükséges a Tisza és Fidesz győzelméhez illetve 2/3-hoz.

Ahhoz, hogy a Partizán számait megkapjuk, a modellben 13%-os várható Tisza-előnyt kell feltételeznünk. Ez jóval több, mint a jelenlegi kutatási átlag (9,5% a biztos szavazók tekintetében, 8% az összes szavazónál). Tehát értelmezésünk szerint a Partizán sokkal nagyobb Tisza-előnnyel számolt, mint amit a közvélemény-kutatók jeleznek.

Török Gábor számai mögött egy szerény, 3%-os Tisza-előny húzódik meg. Ő láthatóan a múltból indul ki: a legutóbbi két választáson a kutatók rendre 10%-kal mérték alul a Fidesz előnyét az ellenzékkel szemben. Török tehát „beárazza" a rejtőzködő kormánypárti szavazókat. Pedig ez nem ilyen egyszerű: a 2024-es EP-választáson fordult a kocka, ott épp a Tiszát becsülték alá a közvéleménykutatók.

Különös ellentmondás az is, hogy bár Török „ködszurkálásról" beszélt, a modellje meglepően magabiztos: kevesebb hibalehetőséget (szűkebb szórást) hagy a rendszerben, mint amit az adatok bizonytalansága indokolna.

Számításaink szerint jelentősen vezet a Tisza alig több mint egy hónappal a választások előtt: jelenleg 60%-os esélyt látunk az ellenzéki párt győzelmére, míg a Fidesz esetében ez az esély mindössze 30%. Látunk esélyt Tisza ⅔-ra, de a Partizán 30%-os becslésével ellentétben csak 15%-ot.

A helyzet még sokat változhat a hátralévő 40 napban. Mint 2022-ben, most is újabb konfliktus robbant ki a világpolitikában: akkor Ukrajnában, most a Közel-Keleten. Ezek pillanatok alatt átírhatják a választói preferenciákat. Kevés a jó adat, és a bizonytalanság óriási: jelenleg mind a Fidesz-többségnek, mind a Tisza ⅔-nak jelentős esélye van – de ki lehet mondani, hogy jelenleg a Tiszának áll a zászló.

A 2024-es EP-választások illetve a 2022-es választás eredményeit vesszük alapul. Erre egy egyenletes országos kilengést (uniform swinget) modellezünk, amiből becslünk mandátumelosztást. A Fidesz mellett a 24-es választásnál a Tisza, a 22-es választásnál pedig a közös ellenzék eredményét vesszük alapul. A levélszavazatokat a 22-es szavazásnál nem változtatjuk. A 24-es eredményekhez a 22-es levélszavazatokat tesszük hozzá.