A választási rendszer
2021. december 9.
Az országgyűlés szerepe
A magyar állam legfőbb hatalmi szervezete az Országgyűlés. A hatalmi ágak, köztük a végrehajtó hatalom, az igazságszolgáltatás, és törvényhozás egymáshoz való viszonyát az az Alaptörvény[1] határozza meg.
- Az Országgyűlés alkotja meg a törvényeket, köztük az ország alkotmányát, az Alaptörvényt is.
- Az Országgyűlés jelöli ki a Kormányt, amely a végrehajtó szervezeteket irányítja.
- Az Országgyűlés választja a legfőbb ügyészt és az alkotmánybírákat, ezáltal az igazságszolgáltatásra is nagy hatással van.
Az Országgyűlés, az a parlament létszáma 199 fő, melyet négy évente választunk újra. A legtöbb döntéshez, köztük kormányalakításhoz egyszerű többség, azaz 100 szavazat kell. Alkotmánymódosításhoz, illetve a sarkalatos törvények módosításához ⅔-os többség, azaz 133 szavazat szükséges.
Vegyes rendszer
A jelenlegi Országgyűlési választási rendszer a 2011-ben elfogadott új választási törvény elfogadása óta van érvényben[2]. A 4 évente tartott Országgyűlési választásokon két ágon érkeznek be szavazatok, ami azt jelenti, hogy a legtöbb választópolgár két szavazatot adhat le: az egyiket egyéni jelöltre, a másikat pedig egy országos listára. Előzetesen regisztrált nemzetiségi szavazók pártlistás szavazatukat nemzetiségi önkormányzati szavazatra cserélhetik. Magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok (akik döntően a környező országokban élő határon túli magyarok) levélben szavazhatnak az országos pártlistákra. Nekik egyéni szavazatuk nincsen.
Egyéni választókerületek
Az ország 106 választókerületre van osztva, ezek mindegyike egy képviselőt küld a parlamentbe. A választókerületek nagyjából egyenlő méretűek, és hozzávetőlegesen 75 ezer választópolgárra és 50 ezer tényleges szavazóra jut egy választókerület. Budapest 18 választókerületre van osztva, a legnagyobb megye (Pest) 12-re, míg a legkisebb (Nógrád) 2-re.
Az egyéni választókerületekben független vagy pártok által támogatott jelöltek versengenek a kiosztott mandátumokért. A mandátumot az kapja, akire az adott kerületben a legtöbb szavazat érkezett. Nincsen eredményességi küszöb: nem kell az győztesnek 50%-ot elérnie. A régi, 2010 előtti rendszerben kétfordulós volt a választás, és az első fordulóban több jelölt indulhatott, de a második fordulóban már döntően csak a legjobb két vagy három jelölt versengett.
A kompenzációs szavazat-számítás miatt az egyéni szavazatok a listás mandátumok kiosztását is befolyásolják. A kompenzációs szavazatok számítása a következő: az egyéni kerületekben a győztes jelölt pártja jutalmul megkapja szavazatként a saját és a második helyezett jelölt szavazatszáma közötti különbséget. A vesztes jelölt teljes szavazatszáma beszámít vesztes-kompenzációként az országos listás számítása. Független jelöltek és a parlamenti küszöböt el nem érő pártok jelöltjeinek a kompenzációs szavazat elvész.
Országos lista
Összesen 93 mandátumot osztanak szét a listás szavazatok arányai alapján. A listás helyeket főként pártok kapják, de 2018 óta a nemzetiségi önkormányzatok is szerezhetnek mandátumokat, ráadásul kedvezménnyel. A szavazók itt nem személyek, hanem listák (pártlisták vagy nemzetiségi listák) közül választhatnak. A pártok közül azok juthatnak be a parlamentbe, akik legalább 5%-ot megszereztek a szavazatokból.
A 93 mandátum kiosztása a kedvezményes nemzetiségi mandátumokkal kezdődik. Nemzetiségi önkormányzatok nagyjából negyedannyi szavazatért juthatnak az első mandátumukhoz mint a pártok. A számolás pontos menete a következő: vegyük a pártlistás szavazatok számát, beleértve a kompenzációs szavazatokat is, és osszuk el először 93-mal illetve utána még 4-gyel. Ez a szám 2018-ban 23 831 volt. Azok a nemzetiségi listák, akik elérték ezt a számot, kapnak egy kedvezményes kvótát. 2018-as parlamenti választásokon vezették be egyedül a német nemzetiségnek sikerült kedvezményes mandátumhoz szükséges szavazatszámot elérni, 26 ezer szavazatot kaptak.
A maradék országos listás mandátumot nagyjából arányosan, az úgynevezett D’Hondt[3] módszer alapján osztja szét a rendszer a pártlistás szavazatok (beleértve a levélszavazatokat is) és az egyéni kompenzációs szavazatok között.
Pártlisták számára a parlamenti küszöb 5%, ez alatt nem jár listás mandátum. Együttes indulás esetén két párt szövetségének a küszöb 10%, három vagy több párt esetén 15%. A parlamenti küszöböt el nem érő pártok listás szavazata elvész, beleértve a kompenzációs szavazatokat is. Független jelöltek után sem jár kompenzációs szavazat.