Vannak Magyarországon csatatér-körzetek?

Az Amerikai Egyesült Államokban az elnökválasztások kapcsán megszokott dolog csatatér-államokról beszélni. De vajon mennyire lehet ezt a közelgő magyarországi választásokra alkalmazni?

A tengerentúlon a verseny néhány szoros államban dől el: az ottani választási rendszer szerint az adott államot nyerő jelölt az állam összes elektorát megkapja, és végül a választást a több elektorral rendelkező jelölt nyeri. A kampány nagy részben ezekre a csatatér-államokra koncentrál, és összességében kicsi országos szavazati különbség az elektorok között nagy különbséget jelenthet attól függően, hogy mi ezeken a kulcsfontosságú helyeken az eredmény.

Mivel az áprilisi magyarországi választásokon idén 2006 után először ismét kétpólusú verseny lesz, és mivel a magyar választási rendszerben szintén az egyéni körzetekben lejátszott párharcok határozzák meg a végeredményt, az itthoni közbeszédben is gyakran hallani csatatér-körzetekről.

A kérdés megvizsgálásához fogtuk az elmúlt választások eredményeit mindkét országban, és megnéztük, hogy mekkora változások voltak államonként illetve egyéni körzetenként. Magyarországon a hatpárti ellenzéki pártok eredményét összeadtuk, hiszen idén együtt fognak indulni a pártok. Azokat a versenyeket definiáltuk csatatérként illetve szoros körzetként, ahol 10%-on belüli volt az eredmény. Illetve megnéztük azt is, hogy a két választás között mennyiben változtak a csatatér-körzetek.

A következő ábrákon a két legutóbbi választás eredményeit hasonlítottuk össze. Az ábrán az átló jelenti a 0 változást, és mivel az amerikai ábrán a legtöbb állam eredménye csak csekély mértékben tér le az átlóról, így látszik, hogy az államok többségében csak kisebb mértékben változtak az eredmények. Pár kivétellel az összes 2016-os csatatér állam 2020-ban is csatatér maradt. A kis változás ellenére - a fent leírt választási logika miatt - jelentős, 26%-os különbség volt az elektorok számában. Így lehetett az is, hogy a 2016-os választásokat a republikánus Donald Trump nyerte, míg a 2020-ast a demokrata Joe Biden.

A magyar ábrán látszik, hogy jóval nagyobb változások voltak OEVK szinten az eredményekben. Mivel 2014-ben a Fidesz 2018-hoz (és 2010-hez) képest jelentősen rosszabbul szerepelt az összes szavazatot tekintve, azt látjuk, hogy a legtöbb körzet az átló alatt szerepel, átlagban 7%-kal. Ráadásul az egyes körzetek között jóval nagyobb különbségeket tapasztalhattunk. A legnagyobb elmozdulások a Fidesz felé a Szabolcs 6-os illetve a Heves 3-as körzetekben voltak, ahol nagyjából 20%-ot javult a kormánypárt eredménye, 13%-kal haladva meg az országos átlagot. Az ellenzék irányába legtöbbet a BP 3-as körzet mozdult, ahol 8%ot javult az ellenzék eredménye, 15%-kal felülteljesítve az országos átlagot.

Ha két választási ciklus, azaz 8 év alatt bekövetkezett választásokat nézzük, akkor az amerikai ábra már jobban hasonlít a magyarra abban a tekintetben, hogy nagyobb az állami szintű változások közötti szórás. Maguk a csataterek amerikában kevesebbet változtak még így is.

A következő táblázatokban összefoglaltuk országonként a vizsgált három választás eredményeit, a szoros küzdelmekre koncentrálva.

A két országban nagyságrendileg egyenlő mértékű körüli a szoros, 10%-on belüli küzdelmek aránya, körülbelül harmada-fele az összes államnak illetve körzetnek. Amerikában két választás között a csatatér-államok szinte megegyeznek: a 10%-nál szorosabb körzetek több mint 80%-ban megegyeznek bármely két, 2012 utáni választást nézve. Magyarországon a 2010-es szoros körzeteknek csak a 20%-a volt szoros 2014-ben. A legnagyobb átfedés 2014 és 2018 szoros körzetei között volt, de ez is csak 70%-a a 2014-es szoros körzetek számának.

Összességében megállapítható, hogy Magyarországon nincsek az Egyesült Államokhoz hasonló csatatérkörzetek, amelyek több választáson keresztül is meghatároznák a választás kimenetelét. Ráadásul, az Egyesült Államokban a nem csatatér államoknak gyakorlatilag nincsen relevanciájuk a végső kimenettel kapcsolatban: az a választás szempontjából irreleváns, hogy a demokraták 20 vagy 25%-kal nyerik meg New York államot, vagy a republikánusok mennyivel nyerik meg Alaszkát. Magyarországon a listás- és a kompenzációs szavazatok miatt a nem szoros körzetekben is fontos a végeredmény, bár kisebb mértékben van hatásuk a végeredményre.

Az április választásokkal kapcsolatban egyelőre még nem lehet tudni pontosan, hogy melyek lesznek a szoros körzetek. A közvélemény kutatások átlaga szerint a Fidesz vezet, de egyrészt a közvélemény kutatások sem pontosak (még Amerikában is tévednek az átlagolt eredmények is), másrészt az ukrajnai háború miatt rengeteg a bizonytalanság, és még sok minden történhet a hátralévő időben.

Ugyanakkor, mindkét oldalnak kulcsfontosságú a szoros körzetek beazonosítása. Ugyanis ezekben a körzetekben kevés szavazattal nagy változást lehet elérni. Általában mindkét oldalon van 5-10 körzet, ahol 2000 szavazaton belül van az eredmény. Ezekben adott esetben 10-15 ezer jól irányzott szavazatnak nagy hatása lehet: mondjuk egy döntetlen közeli parlamenti eredményből, biztos 15 fős mandátumtöbbséget tud teremteni még a kompenzációs hatás figyelembevétele után is. Ezzel szemben listán 80 ezer szavazat kell egy mandátumhoz: egy hasonló mandatátumbeli változáshoz 600 ezer szavazót kell átcsábítani a másik oldalról, vagy 1.2 millió külhoni magyart kellene "beszervezni" levélszavazónak.

Ugyan azt nem lehet tudni, hogy melyek lesznek a szoros körzetek, ugyanakkor azt már jobban lehet sejteni, hogy egy szoros választás esetén, amikor az ellenzék és a Fidesz nagyjából egyenlően szerepelnek országosan, melyek lesznek a szoros körzetek. Ráadásul, a 2022-es választásokon mindenképp lesz néhány körzet, amikben szimbolikus csatákat vív a Fidesz és az ellenzék jelöltje, és amikre még évek múlva is emlékezni fogunk. A legnagyobb párharc a hódmezővásárhelyi székhelyű Csongrád 4-es körzetben lesz, ahol az ellenzék miniszterelnök jelöltje Márki-Zay Péter a korábbi kancelláriaminiszter Lázár Jánossal csap össze.