Ellenzéki győzelem vagy Fidesz 2/3?
2022. március 25.
Valós esélye van az ellenzéki győzelemnek, de az újabb Fidesz-KDNP kétharmadnak is
- Egyrészt a közvélemény-kutatásoknak, illetve az azokból számított átlagoknak is van hibája: A fivethirtyeight.com számítása alapján még az Egyesült Államokban is 3% volt a közvélemény-kutatási átlagok hibája az elmúlt 25 év elnökválasztásait nézve. Ráadásul az orosz-ukrán háború miatt a helyzet itthon a szokásosnál is ingatagabb.
- Másrészt míg a közvéleménykutatások alapvetően a listák támogatottságát mérik, a választás eredménye nem listán, hanem az egyéni körzetekben fog eldőlni, ahol minimális szavazatkülönbség nagy mandátumbeli különbséghez vezethet. Adott esetben pl. 25 ezer jól irányzott szavazat 16 mandátumnyi, azaz 8%-al több mandátumot is szerezhet egy adott pártnak. Viszont ugyanez a 25 ezer szavazat az országos listán fél százalékot sem jelent, tehát a közvélemény-kutatásokban kerekítési hibának számít, azaz nem jelenik meg.
A következőkben azt nézzük meg, hogy milyen valódi összefüggés van a közvélemény kutatások és a választás eredményei között. Megmutatjuk, hogy bár a Fidesz a felmérések alapján nyerésre áll, és valószínűleg elveszti a kétharmados többségét, elemzésünk szerint a jelenlegi adatok alapján valós esély van az ellenzéki győzelemre (egyszerű többséggel), illetve közel ugyanakkora esély van az újabb Fidesz 2/3-ra is.
A közvéleménykutatások hibája
A hazai választásokról és az ahhoz közvélemény-kutatásokról pontosságáról kevés adat áll rendelkezésünkre. A Vox Populi blog számításai szerint a közvéleménykutatások hibasávja 24 százalék széles, ami 6%-os szórásnak felel meg. Mi ennél konzervatívabban leszünk, és 3%-os szórást fogunk használni a közvélemény kutatások átlagának hibájára: fivethirtyeight.com cikke szerint az Egyesült Államokban a képviselőházi illetve az elnökválasztások során használt közvéleménykutatási átlagok hibája 3% körül van. Ha ezt a hibát alkalmazzuk a bevezetőben említett 4.5%-os Fidesz-előnyre, akkor azt kapjuk, hogy 95%-os valószínűséggel a várható eredmény valahol 11.5% Fidesz-előny és 1.5%-os Összefogás-előny között lesz.
De vajon ez azt jelenti, hogy a választás eredménye is ugyanilyen nagy – az ábrán látható eloszláshoz hasonló – eséllyel lesz Fidesz-győzelem? Korántsem! Hiszen az eredményt az egyéni győzelmek döntik el, tehát a pontosabb előrejelzéshez az egyéni győzelmeket kell megbecsülnünk.
Mi az összefüggés az országos listás szavazat és a parlamenti mandátumok között?
Egyszerű mandátumbecslés
Felállítottunk egy egyszerű modellt, ami megbecsüli, hogy adott országos listás szereplés esetén milyen lesz mandátumbeli eredmény várható. A modell a 2018-as választás eredményeiből indul ki (a teljes leírás itt olvasható).
A mandátum eredménybecslésénél az a nehézség, hogy ahhoz nem elég tudni az országos eredményt, hanem mind a 106 egyéni körzet kimenetelét meg kell tudni jósolni, hiszen az egyéni szavazatok határozzák meg a mandátumok 70%-át. Az előrejelzésnél tehát fontos figyelembe venni a szavazatok várható földrajzi eloszlását.
A modellt az elmúlt választások adatain teszteltük: a 2006-2018 közötti parlamenti választások illetve a 2019-es EP választás szavazatainak az eloszlását felhasználva megnéztük, hogy a mostani választási rendszerben, illetve kétpólusú felosztásban, azaz teljes ellenzéki összefogással milyen országos listás eredményhez milyen mandátumkiosztás tartozott. (Fontos megjegyezni, hogy ez nem ugyanaz, mint az adott választások tényleges múltbeli eredménye: mert választásokat vagy nem a mostani választási rendszerben rendezték (2006, 2010, 2019 EP), vagy nem kétpólusú volt a választás (2010, 2014, 2018). Például 2018-ban Fidesz kétharmad helyett teljes ellenzéki összefogás esetén csak minimális többsége lett volna a Fidesznek a parlamentben.)
A modell eredményét a vörös vonal jelzi az ábrán. Az, hogy a közelítés jól működik, az abból is látszik, hogy a modell által kalkulált eredmények (vörös vonal) szépen illeszkednek az elmúlt választások eredményeiből számolt adatpontokra (zöld körök). Azaz már ez az egyszerű is modell jól követi le 15 év választásai alatt tapasztalt szavazói változásokat, pontosabban annak a parlamenti mandátum számításokra való hatását.
Összetett mandátumbecslés
Az elmúlt választásokon a valóságban mások voltak a csataterek, mint amit a fenti számolásnál használtunk, hiszen a számításnál a mostani választási rendszert és teljes ellenzéki összefogást feltételezünk. Ez azért fontos, mert a két oldal a választási kampányát mindig az adott helyzetre optimalizálja: azokban a körzetekben kampányol legintenzívebben, amelyikben a legnagyobb esélye van fordítani. A kérdés tehát az, hogy egy jól célzott kampánnyal mennyivel tud eltérni az eredmény az egyszerű modell által becsült eredménytől.
A szoros körzetekben, ahol nagyon kicsi a különbség az ellenzék és a kormánypárt jelöltjei szavazatai között, az egyéni győzelmei különösen erősen el tudják vinni az végeredményt egy erős kormánypárti vagy akár erős ellenzéki dominancia irányába. Hogy ezeket is belefoglaljuk az előrejelzésbe, szükségünk van egy összetettebb modellre, ami az egyéni körzetek sajátosságait is magában foglalja.
Az összetett modellben megnéztük, hogy az Összefogás illetve a Fidesz hány szoros körzetet tud átbillenteni úgy, hogy az még ne látszódjon meg az országos listás eredményen. Vettünk mindkét esetben 25 ezer szavazatot, és kiosztottuk legszorosabb vesztes körzetek között úgy, hogy azok éppen átbillenjenek. 25 ezer szavazat kevesebb mint fél százaléka az összes leadott szavazatnak, így gyakorlatilag fel sem tűnik. Viszont 25 ezer szavazat általában 10-15 szoros körzetet is át tud billenteni, ami még a kompenzációs hatás után is 8-12 mandátummal tudja növelni az adott oldal eredményét.
Például, ha döntetlen az országos eredmény (50% Fidesz-KDNP listás szavazat, 50% Összefogás listás szavazat), akkor az egyszerű modell alapján a Fidesz-KDNP nyeri a választásokat 54-46%os mandátum-aránnyal, köszönhetően a levélszavazók és nemzetiségi listáról szerzett 5 mandátumnak, illetve az egyéni körzetek kialakítása miatt fennálló 10-12 mandátumos előnyének. Viszont – és ezt mutatja meg a következő, összetett modell –, ha az ellenzék jól hajrázik a szoros körzetekben, akkor 25 ezer jólirányzott szavazattal 8%-os mandátumbeli hátrányt 6%-os előnyre tudja fordítani.
Az ábrán kék vonallal jelöljük az eredményt abban az esetben, amikor az Összefogás tudja 25 ezer szavazattal a szoros körzeteket átbillenteni, és narancssárga vonallal azokat az eseteket, amikor a Fidesznek sikerül ugyanez.
A módszerünk által számított várható eredményeket a kék és narancs vonal közötti sáv és függőleges vörös sáv metszete tartalmazza. Az ábrán látszik, hogy az ellenzék reálisan megnyerheti a választást, ha alul mérik a közvélemény kutatások és a szoros körzetekben jól teljesít. Ezt mutatja az a terület a vörös sávon belül, ahol a kék vonal a vízszintes szaggatott fekete vonal felett van, azaz az ellezéki mandátumszáma átlépi a parlamenti mandátumok 50%-át.
Hasonlóan lehet a modellből leolvasni a Fidesz 2/3 esélyeit, ami az a terület, ahol a narancssárga vonal a vörös sávon belül a Fidesz kétharmadot reprezentáló vízszintes, szaggatott narancssárga vonal alá esik. A kétharmad megtartásához az kell, hogy a Fidesz túlteljesítse a közvéleménykutatások által mért eredményét, és jól szerepeljen a billegő körzetekben. Minden más kimenetel a kormánypárt egyszerű többségét jelzi.
Érdemes megjegyezni, hogy a közvélemény-kutatások hibahatárát (a vörös sáv szélességét) és a megfelelően lefolytatott célzott kampány hatását (kék és narancs vonal függőleges távolságát) nem tudjuk pontosan megbecsülni. Ezek a sávok valóságban még szélesebbek is lehetnek, növelve ezzel az extrém események (Ellenzéki győzelem, Fidesz ⅔) bekövetkezésének valószínűségét.
Összefoglalva tehát: A modellünk alapján nagy valószínűséggel a Fidesz fog nyerni, de elveszti a 2/3-os többségét. Viszont nem kizárt, hogy egy jó hajrával az ellenzéki Összefogás nyerhet, ha a közvélemény-kutatók alábecsülték az ellenzék népszerűségét és a szoros körzetekben kiemelkedően teljesítenek. Némileg kisebb a valószínűsége, de szintén nem kizárt, hogy a közvélemény-kutatók alulbecsülték a Fidesz népszerűségét és akkor egy jó hajrával 2/3-ot tudnak ismét szerezni.
Modell leírás
Meglepő módon a 2018-as választások eredményeiből egy egyszerű egyparaméteres modellel nagyon pontosan meg lehet közelíteni a 2006-2014 közötti parlamenti választások illetve a 2019-es EP választás eredményeiből a mostani választási rendszerben illetve a mostani kétpólusú felállásban számolt mandátumbeli eredményeket. Az alábbi tábláról leolvasható, hogy az adott választáson leadott szavazatok földrajzi eloszlásából számított és a 2018-as eredményekből kalibrált mandátumkiosztás között kevesebb mint 2% különbség van.
A kalibráció úgy zajlik, hogy vesszük a 2018-as eredményeket, és megkeressük azt a számot, amellyel az ellenzéki szavazatokat minden szavazókörben megszorozva megkapjuk az adott választás országos listás eredményét. Például a 2019-es EP választás esetén a Fidesz 11%-kal nyert országosan listán, és nekünk 22%-kal kellett ezért a 2018-as választások eredményeiben az ellenzék szavazatait csökkenteni, hogy az 2018-as választásokon elért 2%-os előnyből 11%-os hátrány legyen (1 - 22% = 0.78-as szorzó).
25 ezer szavazat
Az április választásokon várhatóan 5-6 millió szavazó fog résztvenni a külhoni magyarok levélszavazatait nem számítva. 25 ezer szavazat ennek kevesebb mint fél százaléka, azaz kerekítési hiba. Viszont 25 ezer szavazat egyéniben könnyen 15-20 egyéni körzet átfordításához is elegendő lehet, ami még a kompenzációs hatás után is 12-15 plusz mandátumot is jelenthet. A következő táblázatban példaként megmutatjuk, hogy 25 ezer szavazat mely körzeteket tudta volna átfordítani, ha már 2018-ban megvalósult volna a teljes ellenzéki összefogás.
Érdekes megfigyelni, hogy 25 ezer szavazat esetén mindkét oldalon az utolsó átfordított körzetekben 7% körüli idioszinkratikus változásra van szükség az átbillentéshez. Ez nagyjából megegyezik a két választás közötti OEVK szintű eredmények változásának szórásával. Azaz ennyi eltérés a változásban az országos listás eredményhez képest még átlagosnak számít.